R�gi mesters�g, amelyb�l a k�mia kialakult. Egyes kutat�k szerint Egyiptomb�l, m�sik szerint K�n�b�l sz�rmazik, �s innen terjedt �t a VIII. sz�zadban Eur�p�ba. C�lja eleinte a k�l�nb�z� anyagok el��ll�t�sa volt (pl: �veg, cser�p..stb.). Eur�p�ban kb. a XV. sz�zad v�g�ig tartott az alk�mia korszaka. A renesz�nsz, amely a term�szettudom�nyos gondolkod�sban �ltal�nos �talakul�st id�zett el�, a k�mi�ban is �j fejl�d�si szakasz�t nyitotta meg. Egyes alkimist�k azonban m�g 1-2 �vsz�zadon kereszt�l tov�bb kerest�k az aranycsin�l�s titk�t.

Manaps�g sokan azt hiszik, hogy az alk�mist�k csak �s kiz�r�lag aranyat akartak csin�lni. A XVI. sz�zadt�l elszaporodtak az ingyen�l�k, a csal�k, akik nemesek �s kir�lyok szolg�lat�ban �lltak, �s elhitett�k m�sokkal hogy majd aranyat csin�lnak.

Az alk�mia a filoz�fi�n, teol�gi�n �s f�leg Arisztotel�sz tanain alapult. Rengeteget k�s�rleteztek szinte mindennel. N�luk nem voltak egyenletek, nem m�rt�k az anyagok s�ly�t, nem m�rt�k mib�l mennyi lett. �k nem atomokat l�ttak az anyagokban vagy vegy�leteket. N�luk az anyagoknak volt nem�k, szellem�k, t�rekv�s�k, sz�nd�kuk, lelk�let�k, �rzet�k, stb. Ezek mozgatt�k az anyagokat. Szerint�k az anyagok az�rt mozognak a vil�gban, mert a hely�ket keresik. Az anyagok konfliktusban vannak egym�ssal, ezek mozgatj�k a rendszert. �k fedezt�k fel a foszfort, ezenk�v�l sok laborat�riumi eszk�zt feltal�ltak, t�bbek k�z�tt �llv�nyokat, tart�kat.

Sajnos sok sz�lh�mos �s haszonles� tette az alk�mi�t jelent�ktelenn�, rossz�. K�s�bb a modern k�mia ki is szor�totta az alk�mi�t.